Koncepciók, gondolatok különböző témákban

Koncepcionárius

Koncepcionárius

Digitalizáció ami mindent megold?

2023. október 26. - Koncepcionárius

Olvasom a cikket, miszerint minden szép és jó lesz mert majd a robotok és a digitalizáció csodás álmot szőnek....

https://trademagazin.hu/hu/elesedik-a-digitalizacios-verseny-az-autoiparban/?utm_source=sendgrid.com&utm_medium=email&utm_campaign=website

De kérdésem, hogy hogyan fog a 14+-os átalgéletkorú autópark egyszercsak megváltozni és önvezetővé válni, amikor az az uj technológia olyan áron van, hogy már a kis belépő autókat sem tudják megvásárolni magánszemélyek, nemhogy a csililvilil kijelzős guruló mobilokat amiben majd a tolatóradart szolgáltatásként tudom bekapcsolni.

 Szóval értem ezt a hurrá optimizmust, de egy kicsit a rögvalóságot is meg kellene nézni. 2023.10.25.

 

Digitalizáció margójára 2. JIT

Reggel hallgattam a #millásreggeli műsorát, ahol @Gyurcsik Attilával beszélgettek a posztkoronavilágról az inflációról és a deglobalizációról.  A leírtak alapján a logisztika #digitális támogatása még inkább felértékelődik, fontos lesz a "Mi hol van?" kérdésre a válasz. Jól látszódik most is, hogy az ellátási bizonytalanságok információhiányból származnak, földrajzi helytől függetlenül.
Ha a JIT kitettséget próbálja egy cég csökkenteni, akkor a nagyobb raktárkészletekről is fontos tudni, hogy miből mennyi van, és legfőképp, hogy hol. Ezekre a kérdésekre nagyon jó válaszokat tudok adni egy kis digitális támogatással, amit a Pozi biztosít.
Ha marad a JIT rendszer, csak földrajzilag közelebbi beszállítóval, így mérsékelve a kitettséget, akkor is lehet használni a digitális támogatást, mert már a beszállítóhoz kinyúlva is lehet információt kapni.
Mindkét esetben adatok alapján tudunk dolgozni, tervezni. Mindkét verzió lehet csapda is, de ez szerintem inkább lehetőség.

Digitalizáció margójára 1.

#Ipar4.0 ról, #digitalizációról beszéltünk elég sokat az elmúlt években, sokan gondolkodtak rajta, legyintettek, vagy léptek. Az alábbi cikk egy Isaac Asimov idézettel kezd, elég jó olvasmány, ami ma nem is tűnik annyira fikciónak. Tovább olvasva a cikket az jut ismét az eszembe, amit már jó ideje állítok, hogy a #digitalizációval foglalkozni kell. Tudom, most a gazdasági visszaesés kapcsán sokan a túlélésükért küzdenek, de amint van egy kis idejük, olvassák el @Jónap Richárd írását.
Aztán kezdjenek el azon is gondolkodni, hogy ők mit tudnak kihozni a digitalizácóból, igény esetén gondolkodhatunk együtt is, ez nem egy csapda ez, egy lehetőség.

digitalizáció haszna

Sokszor felmerül baráti beszélgetések során, hogy jó-e kell-e a digitalizácó? Mi mindenre használjuk káros vagy nem?..

Az alábbi cikk szerint elég hasznos sokkal gyorsabban elemez ki egy képet, jó eséllyel nem is fog tévedni az 47. kép nézése után sem. Felszabadítja a dokit és a doktornak már elég csak azt megnézni, amit a gép kiszűrt,vagy bizonytalannak talált. Ez által is hatékonyabbá téve a működést.

https://24.hu/tech/2020/03/04/koronavirus-mesterseges-intelligencia-alibaba-algoritmus-kina/

  • Add to Phrasebook
    • No word lists for English -> Hungarian...
    • Create a new word list...
  • Copy

CO2 matek: öszeadás - kivonás

Neked mi a véleményed arról, hogy a CO2-t ki akarják vonni mindenféle gépi módszerrel a levegőből, vagy elásni bezárni a a Földbe?

Az régóta egyértelmű, számomra, hogy az emberi tevékenység (kőolaj és szén kitermelése elégetése) a kényelmünk "érdekében" zajlik az egész és nő folyamatosan a CO2 koncentráció és változik az éghajlatunk. Hol van már az amikor novemberben is esett egy kis hó.... pedig nem is vagyok még olyan öreg.

Persze lehet ezen vitatkozni meg győzködni egymást, de tény hogy sokkal több autó van mint 100 évvel ezelőtt, sokkal több ember van mint 100 évvel ezelőtt és sokkal több energiát fogyaszt ez a sokkal több ember mint 100 évvel ez előtt. Emiatt valamilyen hatásunk biztosan van a Földünkre, erre az egy szem csudajó kis bolygóra!

Szóval a mindenféle klímaegyezményekben és felszólalásokban tudományos értekezésekben szerepló 2 C fok alatti hőmérséklet változás érdekében olyan elvetemült ötleteket is olvastam már, hogy az űrbe mindenféle tükröket telepítenének, hogy visszaverjék a napfényt, vagy kénport engednének (mint a vulkánok) a levegőréteg felső részébe, hogy elnyelje visszaverje a Napsugárzást. Itt a Földön pedig gépekkel akarják kivonni a széndioxidot a levegőből és eltárolni a Föld alatt meg különböző kőzetekben, kőzetekkel felitatni, mesterséges kémiai folyamatokkal felfogni. Értem a mérnökök szándékát és próbálkozását, de józan paraszti ésszel nem bírom felfogni, hogy a természetet évmilliók alatt kiforrott CO2 megkötő képességét (fotoszintézis) miért nem veszi senki számításba. Igen fát kell hozzá ültetni, igen termőtalaj kell hozzá, igen élelemet is kell termelni.

De nagyon jó technológiáink vannak már, amivel terméketlen talajokon fáknak (nem élelmiszer termelésre) tudunk termőtalajt készíteni a harmadlagos biomasszából, szennyvíz iszapból, ami jelenleg nagyrészt kárba vész. Tudunk tengervízből "édesvizet" készíteni, ami a fák növekedéséhez szintén szükséges, vannak terméketlen talajok pl. sivatag, ahol ehhez kapcsolódóan megfelelő mennyiségű napsugárzás is rendelkezésre áll a fák növekedéséhez.

Szóval a megoldás nagyon egyszerű vegyünk pár négyzetkilóméter tegnerhez közel eső terméketlen talajú területet. Vigyük oda a harmadlagos biomasszából, szenyvíziszapból készült "termőtalajt", vezessünk oda sósvízből előállított locsolóvizet, ültessük be facsemetékkel, és kezdjünk el számolni.

Biztos vagyok benne, hogy sokkal olcsóbb környezetbarátabb megoldás ez mint a föld köré felpakolni a tükröket, vagy további vegyi anyaggal beborítani a légkör felső szélét, vagy gépeket építeni a CO2 kivonásra

A matek egyszerű a meglévő technikákat összeadjuk a fákkal és ezzel kivonjuk a CO2-t a légkörből. Nyilván lokálisan befolyásolni fogja majd a klímát is az erdő telepítés, és a fák lehullott lobjából készített komposztból már akár élelmiszer termelésre alkalmas talaj is előállhat.

Azt sem tartom kizártnak, hogy az erdő telepítéssel fenntartással helyi emberket lehet megbízni, amivel munkát kapnak és emiatt és a javuló lokális klíma miatt ők nem akarnak menekültek lenni. Ha ezt az erdősávot a sivatag szélén kezdjük el akkor a sivatag terjedését is le lehet állítani.

Félreértés ne essék nem mondom, hogy ezzel megoldódik minden probléma és lehet vígan pöfékelni a füstöt a levegőbe, de ezt a módszert már holnap el lehet kezdeni tesztelni, és ha mégsem hozza az elvárt eredményt akkor is van egy újabb erdőnk....

https://millasreggeli.hu/kozerdeku/nem-lenne-draga-a-bolygo-megmentese-de-drasztikus-lehet-ha-nem-lepunk/

 

  • Add to Phrasebook
    • No word lists for Hungarian -> Hungarian...
    • Create a new word list...
  • Copy

Műanyag és mesterséges intelligencia

2018-ban olvastam egy cikket a #NationalGeographic magazinban arról, hogy milyen nagy mértékben árasztjuk el a Földet műanyaggal (https://ng.hu/magazin/2018/06/06/muanyag/).

 

A 1960-as években volt a hurrá optimizmus, hogy a műanyag mennyire jó, milyen széleskörűen használható... Az akkori féktelen örömnek ma 60 év távlatából látjuk már a problémáit. Amikor elkezdtünk gyártani egy új, a Földön korábban nem létező dolgot, egy „mű”anyagot, a feltalálók és a döntéshozók (gyártókról nem beszélek mert soha nem érdekük ezt nézni sajnos) nem gondoltak arra, hogy milyen következményei lesznek majd…, hogyan tartsák kordában, hogyan legyen újrahasznosítva. Az akkori haszon „fénye” elnyomta az árnyékos oldalát a műanyagnak.

 

Most ugyanezt látom a mesterséges intelligencia kapcsán. A #millásreggeli #mesterséges-intelligenciáról szóló riportját (https://millasreggeli.hu/tech-tud/heureka-elmeny/megmentonk-vagy-a-vegzetunk-lesz-a-mesterseges-intelligencia/) hallgatva a #műanyag - mesterséges intelligencia analógiával kapcsolatos gondolatom csak megerősödött.

 

Szeretném mindenki figyelmét felhívni arra, hogy a mesterséges intelligencia mostani felfutása kapcsán nagyon erős hurrá optimizmus van, mobiltelefontól kezdve, a webáruházon át az otthonainkba, az infrastrukturális ellátó rendszerekbe is beépül. Valóban nagyon hasznos és segíthet az emberi hanyagságot, figyelmetlenséget, illetve az ebből származó károkat csökkenteni, olyan összefüggéseket megtalálni, amit emberi erőforrással nem vagy csak nagyon nehezen lehet megoldani. DE! Felteszem a kérdést: Tényleg szükség van rá mindenhol? Jó ezt korlátok nélkül, csak a profit orientáltság, üzleti érdekek alapján hagyni kibontakozni?

 

Jogalkotóktól nem lehet segítséget várni, ők bőven el vannak maradva, elég, ha a műanyag felhasználásra gondolunk, a lobbi erősen befolyásolja a döntéseket, a környezetvédelmi értékek nincs terük, holott az eddig legyártott műanyagokat ha újrahasznosítanánk, nem kellene újat termelnünk. Sokkal komolyabb szabályozással és ennek betartatásával, pl. termékdíj, betétdíj, visszaváltás az újrahasznosítás sokkal közelebb lenne a 100%-hoz mint az 50%-hoz.

A MI-t a növekedését és a jelentőségét nem biztos, hogy értik, illetve ha értik is, a technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy ezt nehéz lekövetni. Az elveket kellene megszabni és keretek közé kényszeríteni. A robotika (Asimov féle) szabályait is ki lehetne kötni első körben. A "piros" gomb megkövetelése például lehetne az első lépés, és az oktatás a második.

 

Trolloknak: hasznos a műanyag, HA az emberek a használat után is megfelelően kezelik, használják: csak akkor használjuk, ha szükséges, többször használjuk, újrahasznosításra szelektíven gyűjtjük. Ahol lehet, ott természetes anyagokat használnak, pl. papír tasakot a pékárunak az egyszer használatos műanyag helyett..... Én is használok műanyagot, de ha tehetem inkább a természetes anyagokat, és az újrahasznosítható anyagokat használom.

 

Nem azt mondom, hogy ne használjunk mesterséges intelligenciát, de biztosan jó az, hogy az embert elbutítjuk? Ha nem kényszerítjük a gondolkodásra? A technológiát kihasználva az oktatás fejlesztését is megkövetelném a cégektől, aki MI-t fejleszt az  önként és dalolva adjon ki pl. online oktatási anyagot már egészen kis korúaknak, és felnőtteknek, hogy értsék mi zajlik.

 

Munkámból adódóan én is ajánlom az embereknek, hogy használjanak matematikai algoritmusokat, amelyek képesek tanulni a korábbi eseményekből, előre jelezni például soron kívüli karbantartás igényét, ahogy pl. egy jó esztergályos szaki meg tudta már mondani a gép hangjából, hogy mi nem stimmel, vagy az autószerelő mesterem, akinél tanultam, szintén a motor hangjából már tudott diagnosztizálni, számítógép nélkül is.

Szóval nem ellenzem, használjuk, DE gondolkodjunk, a felhasználás módjáról, biztosan kell minden területre?

Miért nem fejlesztjük saját képességeinket, a gépekbe való képességek integrálása helyett?

Szerintem elegendő a gépi, és gépies dolgok esetében használni, az ember mindennapi életébe kevésbé engedném be.

Neked mi a véleményed kedves olvasó, jó ha mindenhova kontroll nélkül beépítjük a MI-t?

Jó az út amin megyünk?

pexels-photo-2583835.jpeg

  • Add to Phrasebook
    • No word lists for Hungarian -> Hungarian...
    • Create a new word list...
  • Copy
  • Add to Phrasebook
    • No word lists for Hungarian -> Hungarian...
    • Create a new word list...
  • Copy
  • Add to Phrasebook
    • No word lists for Hungarian -> Hungarian...
    • Create a new word list...
  • Copy
süti beállítások módosítása